-
1 σύγχυσις
A mixture, confusion, confounding, ἡ τῶν ἄλλων (v.l. ὅλων) ς. Hp.Epid.6.3.1; of Babel, LXX Ge. 11.9;σ. ποιήσασθαι Plb.30.22.7
; σ. λαβεῖν to be commingled, Plu.2.990a; σ. ὅρων ib.122c; ς. litterularum, Cic.Att.6.9.1; political confusion, σ. τῆς πολιτείας ib.7.8.4, cf. Plb.14.5.8.2 confusion, ruin, βίου, δόμων, E.Andr. 291 (lyr.), 959;σ. τοῦ κατὰ φύσιν ἡ νόσος Thphr.CP5.8.1
; σ. θανάτου μεγάλη 'indiscriminate mortality' LXX 1 Ki.5.6;σ. λήψεται Epicur. Fr. 300
.3 Gramm., of composition, confusion, indistinctness, A.D.Pron.12.15, Synt.24.18; opp. εὐκρίνεια, Hermog.Id.1.4.4 an injury to the eye, synchysis, Dsc.4.12, Eup.1.33, Gal.14.776, Aët. 7.58.II of persons, confusion, Luc.Nigr.35; σ. ἔχοντες confounded, E.IA 1128;σ. ὀμματίων AP5.129
(Maec.).III of contracts and the like , violation,τῶν σπονδῶν Th.1.146
, 5.26;νόμων Isoc.4.114
(pl.);σ. ὁρκίων Plu.Alc.14
; τὴν τῶν ὅρκων καὶ σπονδῶν ς. Pl.R. 379e.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > σύγχυσις
-
2 λαμπρός
A bright, radiant, of the sun and stars,λ. φάος ἠελίοιο Il.1.605
;ἀστήρ 4.77
; - ότατος, of Sirius, 22.30 (and of the same, ); λαμπρὰ σελήνη Hes.ll.cc., cf. Th.7.44;πρὶν ἡμέραν λ. γενέσθαι D.H.3.27
; of the eyes, S.OT 1483, E. Hec. 1045, etc., v. infr. 11.3; of metallic bodies, λ. φάλοι, κόρυθες, Il.13.132, 17.269: neut. as Adv.,θώρηκες λαμπρὸν γανόωντες 13.265
.2 of white cloths and the like , bright, λαμπρὸς δ' ἦν ἠέλιος ὥς [ὁ χιτών] Od.19.234;δέρμα.. -ότατον λευκότητι Hdt.4.64
; λ. ἐσθής, = Lat. toga candida, Plb.10.5.1.3 of water, clear, limpid, A.Eu. 695, Hp.Aër.5, X.HG5.3.19; of air,λ. ἠήρ Hp.
Aër.15; ([comp] Sup., lyr.).4 of sound or voice, clear, distinct, Pl.Phlb. 51d, D.19.199;λαμπρὰ κηρύσσειν E.Heracl. 864
;φωνὴ -οτέρα Arist. HA 545a12
; opp. φ. ἀσαφής, Id.Aud. 801b22;λαμπρὸν ἀνολολύξαι Plu. 2.768d
; cf.λάμπω 1.2
.5 metaph., of vigorous action, λ. ἄνεμος a keen wind, Hdt.2.96, cf.A.Ag. 1180; λ. ἤδη καὶ μέγας καθιείς swooping down like a fresh and mighty breeze, Ar.Eq. 430, cf. 760; λαμπρὸς φανήσεται he will come furiously forth, E.Heracl. 280; λ. μάχη a keenly contested battle, Plb.10.12.5; -ότερος κίνδυνος Id.1.45.9
. Adv. -ρῶς, ἐπικείμενοι vigorously, Th.7.71; utterly, λ. ἡττῆσθαι, λ. περιεστοιχίσθαι, Hld.4.4, 9.1.6 metaph. also, clear, manifest, ; ;ἴχνη X.Cyn. 5.5
;γεγενημένης τῆς νίκης λ. ἤδη Th.7.55
; λ. φυγή decisive, Arr.An. 2.11.3. Adv. -ρῶς, κοὐδὲν αἰνικτηρίως A.Pr. 833
;λελυμένων λ. τῶν σπονδῶν Th.2.7
;λ. νικᾶν Arr.An.2.10.4
; λαμπρῶς ἐλέγετο it was said without concealment, Th.8.67.II of persons, well-known, illustrious by deeds, station, etc.,λ. ἐν τῇσι Ἀθήνῃσι Hdt.6.125
;ἐν τοῖσι πολέμοισι ἐὼν -ότατος Id.7.154
; λ. ἐν [τοῖς κινδύνοις] D.19.269; -οτάτους γενομένους τῶν καθ' ἑαυτούς Th.1.138
;ἐξ ἀδόξων γενέσθαι λ. Isoc.5.89
;λ. ἐς γένος E.El.37
;ἐν λόγοις Id.Supp.[902]
; as honorary title, - ότατος, = Lat. clarissimus, IG14.911, 7.91, etc.; of cities, councils, etc., A 4 (iv A. D.), cf. 867.4 ([comp] Sup., Ephesus, ii A. D.); of actions, etc.,ἔργον οὐδὲν ἀπ' αὐτῶν λ. γίνεται Hdt.3.72
;τὸν βίον λ. ποιεῖσθαι S.OC 1144
;τὸ λ. φῶς ἀποσβεννὺς γένους Trag.Adesp.9
.2 magnificent, munificent,λ. ἐν ταῖς λειτουργίαις Isoc.3.56
, cf. D.21.153 ([comp] Sup.); ὁ λ. καὶ πλούσιος οὗτος ib. 174. Adv. -ρῶς, χορηγεῖν Antipho 2.2.12
, Arist.EN 1122b22.3 bright, joyous, λ. ὥσπερ ὄμματι, of the bearer of good news, S.OT 81, cf. X.HG4.5.10; λαμπρὸν ἐξέπεμψα with bright hopes, S.El. 1130;λ. ταῖς ἐλπίσιν Jul.Or.2.64b
; also ὄμματι δέρκομαι λαμπρόν, of one clear in conscience, Pi.N.7.66.III of outward appearance, splendid, brilliant, ; of a horse, IG22.956.87, X.Eq.11.1; in dress, Id.Cyn.2.4.5 ([comp] Sup.); of youthful bloom,ὥρᾳ ἡλικίας λ. Th.6.54
; of healthy look, Hp.Aër.24; of property, dress, etc.,εἴ τί γ' ἔστι λ. καὶ καλόν Ar.Pl. 144
, cf. E.Fr.316.5;κατασκευή X.Smp.1.4
([comp] Comp.); λ. κάλλος beaming beauty, Pl. Phdr. 250b, etc.: more generallyλ. τι ποιεῖν X.Cyr.5.4.15
; τὸ λ. splendour, Pi.N.8.34;λ. γενέσθαι βουλόμεσθα τοὺς γάμους Euang.1.3
. Adv. -ῶς, opp. λιτῶς, Phld.Mort.30: [comp] Sup. - ότατα X.Cyr.2.4.1; later - οτάτως JHS44.26 (Ancyra, ii A. D.).2 of language, brilliant,τῶν διθυράμβων τὰ λ. Ar.Av. 1388
; λ. λέξις ornamental diction, Arist. Po. 1460b4;λόγος Hermog.Id.1.9
.IV Astrol., of degrees in a zodiacal sign,ἑκάστου ζῳδίου λαμπρὰς μοίρας ἐξέθεντο Heph.Astr.1.1
, al.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > λαμπρός
-
3 εφαπτω
Iион. ἐπάπτω [ἅπτω I]1) досл. привязывать, прикреплять, закреплять, перен. совершать, делать(ἔργον τι κατ΄ ὀργήν Soph.)
ἐφάψαι πότμον ὀρφανόν Pind. — обречь на бездетность;λύων ἂν ἢ ἐφάπτων (v. l. ἅπτων ἂν ἢ λύων) Soph. — развязывая ли, или связывая, т.е. поступая таким ли образом, или противоположным;pass. — быть укрепляемым, предопределяемым:Τρώεσσι κήδεα или ὀλέθρου πείρατα ἐφῆπται или ἐφῆπτο (ppf. pass.) Hom. — над троянцами нависла гибель;ἀθανάτοιοιν ἔρις καὴ νεῖκος ἐφῆπται Hom. — раздор и распря стали уделом бессмертных;εἴδεος ἐπαμμένος Her. — наделенный красотой;ἁπάσης ταύτης τῆς ἕξεως ἐφαπτόμενα Plat. — то, что связано со всеми этими обстоятельствами2) med. (со)прикасаться, хвататься(τινος Arph., Arst., Plut. и τινος χερί Pind.)
ξίφους ἐ. Aesch. — хвататься за меч;ἐ. τινος τέν διάνοιαν Arst. — размышлять о чем-л.;χείρεσσιν ἐφάψασθαι ἠπείροιο Hom. — ухватиться руками за сушу, т.е. доплыть до берега;σκοπιᾶς ἄλλας ἐφάψασθαι ποδοῖν Pind. — взойти на новую вершину3) med. (при)касаться, достигать(κελεύθοις ἁπλόαις τινός Pind.; τοῦ ἀληθοῦς Plat.)
4) med. захватывать(ῥυσίων Aesch.; τῶν Ἐρεχθεϊδᾶν δόμων Eur.)
5) med. постигать6) med. быть прикосновенным, причастным(ἀκράντοις ἔπεσι Pind.; τῶν περὴ φύσεως ζητημάτων Plat.)
ἐφάψασθαι τῶν σπονδῶν Plut. — принять участие в заключении перемирияII[ἅπτω II] зажигать, pass. загораться(ὥστε πῦρ ἐφάπτεται ὕβρισμα Eur. - v. l. ὑφάπτεται)
-
4 στήλη
A block of stone used as a prop or buttress to a wall,στήλας τε προβλῆτας ἐμόχλεον Il.12.259
; block of rock-crystal, in which the Ethiopian mummies were cased, Hdt.3.24: generally, block or base,κόρη χρυσῆ ἐπὶ στήλης IG12.256.5
;μεταξὺ τοῦ κίονος καὶ τῆς σ. ἐφ' ᾗ ἐστιν ὁ στρατηγὸς ὁ χαλκοῦς And.1.38
, cf. Thphr.Lap.25; σ. ξύλιναι, λέβητε ἀπὸ στηλῶν, IG12.314.130,133.1 gravestone, Il.11.371, 16.457, Od.12.14, Hippon.15, Simon.183;ὥς τε σ. μένει ἔμπεδον, ἥ τ' ἐπὶ τύμβῳ ἑστήκῃ Il.17.434
;ὥς τε στήλην ἀτρέμας ἑσταότα 13.437
;στῆλαι ἀπὸ σημάτων Th.1.93
;οὐ στηλῶν μόνον.. ἐπιγραφή Id.2.43
; ; στάλαν θέμεν Παρίου λίθου λευκοτέραν (metaph. of a poet) Pi.N.4.81.2 monument inscribed with record of victories, dedications, votes of thanks, treaties, laws, decrees, etc., Hdt.2.102, 106, 4.87, Ar.Ach. 727, Th.5.56; στήλη λιθίνη, χαλκῆ, ib.47, IG12.13.18; τί βεβούλευται περὶ τῶν σπονδῶν ἐν τῇ σ. παραγράψαι; Ar.Lys. 513; τὰς θυσίας τὰς ἐκ τῶν κύρβεων καὶ τῶν ς. Lys.30.17, cf. And.1.96, 3.34; ἐν στήλῃ ἀναγραφῆναι, whether for honour, as in Hdt.6.14; or for infamy, as in And.1.51, cf. D.9.41, etc. (cf. στηλίτης, στηλιτεύω):—also the record itself, contract, agreement,στήλας ἀναγράψαι Lys.30.21
; κατὰ τὴν ς. according to the agreement, Ar.Av. 1051;σ. αἱ πρὸς Θηβαίους D.16.27
;μάτην ἐν ταῖς σ. ἐστίν Isoc.4.176
;τῆς σ. τὰ ἀντίγραφα D.20.127
; παραβῆναι τὰς ς. Plb.24.8.4.4 boundary-post,στήλας ὁρίσασθαι X.An.7.5.13
; στήλαις διαλαβεῖν τοὺς ὅρους Decr. ap. D.18.154; turning-post at the end of the racecourse, IG12.817, S.El. 720, 744, X.Smp.4.6: henceπερὶ στήλην διαφθείρεσθαι Lys.Fr.1.4
.5 for Στῆλαι Ἡρακλήϊαι, v. Ἡράκλειος, and cf. Str.3.5.5; so σ. Διονύσου mountains in India marking the limits of the progress of Dionysus, D.P.623, cf. 1164. (Written στήλλη in some late Inscrr., CIG3627.1 ([place name] Ilium), 3982.18 ([place name] Philomelium), al.) -
5 στήλη
στήλη, ἡ, dor. στάλα, eine emporstehende Säule, bes. von Stein; dah. Bild der Festigkeit, ὥςτε στήλην ἀτρέμας ἑσταότα, Il. 13, 437; ein Pfeiler zum Aufrechthalten, Stütze, 12, 259; Ἡρακλέος στῆλαι, die Säulen des Herakles, Pind. Ol. 3, 44 I. 3, 30. – Bes. Grabsäule, säulenförmiger Grabstein; ὥστε στήλη μένει ἔμπεδον, ἥτ' ἐπὶ τύμβῳ ἀνέρος ἑστήκει τεϑνηότος, Il. 17, 434; τύμβῳ τε στηλῃ τε, 16, 457, vgl. 675. 11, 371 Od. 12, 14; Her. 2, 102. 4, 87; übertr., στάλαν ϑέμεν, ein Denkmal setzen, im Liede, Pind. N. 4, 81; Plat. Legg. IX, 873 d μήτε στήλαις, μήτε ὀνόμασι δηλοῠντας τοὺς τάφους; Xen. Cyr. 7, 3, 16. – Die Säule am Ende der Rennbahn, um welche man beim Wettfahren herumbiegen mußte; λανϑάνει στήλην ἄκραν παίσας, Soph. El. 734; ὑπ' αὐτὴν ἐσχάτην στηλην ἔχων, 710; so ist auch zu erkl. Lys. bei Ath. XIII, 612 c περὶ τοῠτον τὸν κάπηλον ὡς περὶ στήλην διαφϑείρονται, wo es nicht »Klippe im Meer« zu übersetzen ist. – Uebh. jede von Staatswegen aufgerichtete Säule mit einer Inschrift, Gesetze, Verordnungen, Raths- u. Volksbeschlüsse enthaltend; vgl. Ar. Ach. 727, ἐγὼ δὲ τὴν στήλην, καϑ' ἣν ἐσπεισάμην, μέτειμ', ἵνα στήσω φανερὰν ἐν τἀγορᾷ, u. Av. 1050, ἐὰν μὴ δέχηται κατὰ τὴν στήλην, wo der Schol. erkl. κατὰ τὴν δημοσίαν ἀναγραφήν; Lys. 513 τί βεβούλευται περὶ τῶν σπονδῶν ἐν τῇ στήλῃ παρα γράψαι, u. sonst; Thuc. 5, 56; Grenzsäule, στήλαις διαλαβεῖν τοὺς ὅρους, Dem. 18, 154; vgl. Xen. An. 7, 5, 13; Schand- u. Ehrensäule, Denksäule, στήλας ἱστάναι, Denksäulen errichten, Her. 2, 102. 106. 4, 87; στήλη γεγραμμένη σταϑήσεται, Andoc. 3, 35; ἐν στήλαις ἀναγραφέντες, 1, 51, wo §. 38 καϑέζεσϑαι μεταξὺ τοῠ κίονος, der Säule des Hauses, καὶ τῆς στήλης, ἐφ' ᾑ ὁ στρατηγός ἐστιν ὁ χαλκοῠς steht; μάτην ἐν ταῖς στήλαις ἐστίν, vergeblich ist auf der Säule bekannt gemacht, Isocr. 4, 176. – Vgl. über die χαλκῆ στήλη auf der Akropolis, Lycurg. 117, auf welcher die ἀλιτήριοι καὶ προδόται aufgeschrieben wurden, Funkhänel in der Zeitschrift für Alterthumswissenschaft 1841 Nro. 37; ἐν στήλῃ γεγραμμένα, Plat. Critia. 119 c; κατὰ τοὺς ἐν τῇ στήλῃ νόμους, 120 a; στήλη περὶ τῆς συμπολιτείας, Pol. 2, 41, 12, wie στήλης προγραφείσης συνεπολιτεύετο μετὰ τῶν Ἀχαιῶν ἡ Σπάρτη, 25, 2, 1; dah. παραβαίνειν τοὺς ὅρκους, τοὺς νόμους, τὰς στήλας, 26, 1, 4.
-
6 συγχυσις
- εως ἥ1) слияние, смешение (sc. τῶν χυμῶν Plut.)2) стирание, сглаживание(ὅρων Plut.)
3) разрушение, уничтожение(δόμων Eur.; sc. κόσμου Plut.)
σ. βίου Eur. — гибель4) смущение, смятение(ἐπλήσθη ἥ πόλις τῆς συγχύσεως NT.)
σύγχυσιν ἔχειν Eur. — быть смущенным;σ. ὀμμάτων Eur. — смущенный взгляд5) нарушение(τῶν σπονδῶν Thuc.; ὁρκίων Plut.)
-
7 παραγράφω
b mostly, add, subjoin, esp. a clause to a law, contract, etc., τί βεβούλευται περὶ τῶν σπονδῶν ἐν τῇ στήλῃ παραγράψαι; Id.Lys. 513, cf. Pl.Lg. 785a ([voice] Pass.);π. τῷ δεῖνι ἀποδοῦναι δεῖ D.52.4
; ὑποκάτω π. add particulars below, Hyp.Eux.30;π. τὸ ὄνομα παρ' ᾧ ἂν κείωνται αἱ συνθῆκαι IG22.1176.20
.c enter a debt or liability against a person's name, c. acc. pers. et rei, POxy.488.32 (ii/iii A. D.), 513.33 (ii A. D.):—more freq. [voice] Pass., have entered against one, PTeb.5.189 (ii B. C.), etc.: with personal subject,παραγέγραμμαι τῷ πράκτορι PPetr. 2p.42
(iii B. C.), cf. POxy.513.13 (ii A. D.), etc.3 interpolate in a Ms., Gal.7.894, 18(1).151, 155.5 [voice] Pass., to be marked with theπαράγραφος, κατὰ δύο παραγεγραμμένον ᾆσμα Heph.
Poëm. 1.II [voice] Med., with [tense] pf. [voice] Pass., in various legal phrases:1 παραγράφεσθαι τὸν νόμον have the law written in parallel columns with a decree which is charged with illegality,νόμους ἄλλους παραβέβηκεν, οὓς οὐ παραγεγράμμεθα διὰ τὸ πλῆθος D.23.63
, cf. 51:—[voice] Pass.,οἱ παραγεγραμμένοι νόμοι Id.18.111
, Aeschin.3.200.2 π. τινὰ διαιτητήν have him registered as arbiter, D.40.16.3 Δημοσθένει τὴν γραφὴν τοῦ φόνου παραγράψασθαι to bring a false charge, Test. ap. D.21.107.4 παραγεγραμμένος μὴ εἰσαγώγιμον εἶναι τὴν δίκην having demurred to the admissibility of the suit (v. παραγραφή II. 1), Id.32.1;π. περί τινος Id.38.1
, cf. Isoc.18.2: coupled with ὑπόμνυσθαι, D.47.39, 45; ἑαυτὸν -όμενος μόνος ἀγωνίσασθαι τὴν δίκην ἐντολὰς οὐκ ἔχων calling himself inadmissible as pleader on the ground that he has no orders to plead alone, Philostr.VS2.32.5 draw a line across, cancel: metaph., efface,τὸ τιμᾶσθαι μετὰ τοῦτο πᾶσαν παρεγράψατο τὴν συμφοράν Aristid. 2.246
J.;ὁ θυμὸς τῇ ῥύμῃ τῆς ὀργῆς -γραφόμενος τὴν φύσιν Callistr. Stat.13
(v.l. περι-):—[voice] Pass., to be abolished,τὰ φιλάνθρωπα παρεγράφη Plb.9.31.5
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > παραγράφω
-
8 ἄπειμι
A sum), [tense] impf. ἀπῆν (laterἀπήμην POxy.1204.23
(iii A.D.)), [ per.] 2sg. ; [dialect] Ep.ἀπέην Il.20.7
, [ per.] 3pl. ἄπεσαν ib.10.357: [tense] fut. ; [dialect] Ep.ἀπέσσομαι Od.8.150
, [ per.] 3sg. ἀπεσσεῖται ib.19.302:— to be away or far from, c. gen., ὁππότε πάτρης ἧς ἀπέῃσιν ἀνήρ ib. 169, cf. 20.155,al.;ἐὰν δ' ἀπῇ τούτων τὸ χαίρειν S. Ant. 1169
;ἀ. ἀπὸ τῶν ἰδίων Th.1.141
: c. dat., (lyr.), cf. Tr. 393, Hdt.4.1, Th.2.61, etc.: but mostly,2 abs., to be away or absent, and of things, to be wanting, οἵ τ' ὄντες οἵ τ' ἀπόντες, i.e. all that are, every one, S.Ant. 1109; ; of the dead, v.l. in E.Hec. 312; τοῦ θεοῦ ἀπεόντος the god not being counted, Hdt.6.53:—in [ per.] 3pl. [tense] impf., ἀπῆσαν and ἀπῇσαν are freq. confused in codd., as in Th.4.42.------------------------------------A ibo), serving as [tense] fut. of ἀπέρχομαι: inf. ἀπιέναι, in AP11.404 (Lucill.) ἀπίναι:—go away, depart, Od.17.593, al.; οὐκ ἄπει; = ἄπιθι, begone, S.OT 431;ἀπιὼν οἴχεσθαι D.18.65
, Isoc.17.43; ; of soldiers, will retreat,Hdt.
8.60.γ; ἀ. πρὸς βασιλέα desert to him, X.An. 1.9.29; ἀ. πάλιν return, ib.1.4.7, cf. 15; ἄπιτε ἐπὶ τὰ ὑμέτερα αὐτῶν return to your homes, Hdt.6.97;ἄπιμεν οἴκαδε Ar.V. 255
;ἀπῇσαν ἐπ' οἴκου Th.5.36
;εἰς τὴν πατρίδα Arr.Epict.2.23.36
; of the Nile, recede. Hdt.2.108; ἀ. ἐπί τι go in quest of.., X.Cyr.7.5.80; μηνὸς ἀπιόντος, for the common φθίνοντος, Decr. ap. D.18.37, CIG 3658 ([place name] Cyzicus); die, Luc.Tim.15, Philostr.Im.2.9.2 c. acc. cogn., πολλὴν καὶ τραχεῖαν ἀπιέναι (sc. ὁδόν) Pl.Phdr. 272c.3 to be discharged, Hp.Mul.8, al. -
9 σύγ-χυσις
σύγ-χυσις, εως, ἡ, Vermischung, Verwirrung, Vernichtung, Vereitlung; ὁρκίων σύγχυσις hieß die erste Hälfte des vierten Buchs der Ilias bei den Gramm., wegen Il. 4, 269; πικρὰ βίου, Eur. Andr. 291; δόμων, 960; ἐπὶ συγχύσει βιοτᾶς, I. A. 551, τῶν σπονδῶν, Thuc. 1, 146, Verletzung, wie Plat. Rep. II. 379 e, νόμων, neben στάσεις, Isocr. 4, 114; Verwirrung, neben ἴλιγγος, Luc. Nigr. 35; νεῶν, Ep. ad. 492 ( Plan. 300); καὶ ταραχή, Pol. 14, 5, 8.
-
10 μετα-πείθω
μετα-πείθω, umstimmen, zu etwas Anderem bereden; τὸν δῆμον περὶ τῶν σπονδῶν, Ar. Ach. 601; ἢ διδάσκοντι ἢ μεταπείϑοντι, Plat. Rep. III, 399 b; μετεπείσϑησαν, Xen. Hell. 7, 1, 4; Dem. 18, 228; Sp., wie Luc. adv. ind. 25.
-
11 στηλη
дор. στάλᾱ (τᾱ) ἥ1) столб, свая Hom.Ἡράκλέος στᾶλαι Pind. = Στῆλαι Ἡρακλέους;
σ. ἐξ ὑάλου πεποιημένη Her. — столб, сделанный из стекла ( или прозрачного камня)2) надгробный столб Hom., Thuc., Xen., Plat.στάλαν θέμεν перен. Pind. — воздвигнуть памятник
3) пограничный столб, межевой знак Xen.5) мемориальный столб, стела(Dem.; ἐν στήλῃ ἀναγραφῆναι Her.)
κατὰ τοὺς ἐν τῇ στήλῃ νόμους Plat. — согласно начертанным на столбе законам;τὰς ξυνθήκας τὰς περὴ τῶν σπονδῶν ἀναγράψαι ἐν στήλῃ λιθίνῃ Thuc. — записать условия мирного договора на каменном столбе6) договор, соглашениеκατὰ τέν στήλην Arph. — согласно договору;
παραβῆναι τὰς στήλας Polyb. — нарушить условия договора7) закон -
12 διέρχομαι
διέρχομαι, [tense] fut. διελεύσομαι (but δίειμι is used in [dialect] Att. as [tense] fut., and διῄειν as [tense] impf.): [tense] aor. διῆλθον:—A go through, pass through, abs.,ἀντικρὺ δὲ διῆλθε βέλος Il.23.876
, etc.: c. gen., φάτο.. ἔγχος ῥέα διελεύσεσθαι ..Αἰνείαο 20.263
, cf. 100;σφαγῶν διελθὼν ἰός S.Tr. 717
;δ. διὰ τῆς νήσου Hdt.6.31
; διέρχεται ἅπαντα διὰ τούτου Ar.Av. 181;δ. διὰ πάντων Act.Ap.9.32
;εἰ σῶμα οὖσα ἡ ψυχὴ.. διῆλθε διὰ παντός Plot. 4.7.8
: c. acc., δ. πῶϋ, ἄστυ, Il.3.198, 6.392; θύρας (pl.) Lys.12.16;τὴν πολεμίαν Th.5.64
;τρεῖς σταθμούς X.An.3.3.8
.3 of reports,βάξις διῆλθ' Ἀχαιούς S.Aj. 999
: abs., went abroad, spread,Th.
6.46, cf. X.An.1.4.7;κληδὼν γῆς διῆλθε S.Ph. 256
.4 of pain, shoot through one, ib. 743; of passion,ἵμερος δ. Ἡρακλῆ Id.Tr. 477
; ἐμὲ διῆλθέ τι a thought shot through me, E.Supp. 288.6 go through in detail, recount,λόγον Id.N.4.72
; ; ἃ διῆλθον the details I have gone through, Th.1.21; ὀλίγα διελθών a little further on, Pl.Prt. 344b;δ. περί τινος Isoc.4.66
,9.12, Pl.Prt. 347a;ὑπέρ τινος Plb.1.13.10
;πάντα μετὰ φρεσί h.Ven. 276
;πρὸς αὑτόν Isoc.11.47
;δ. τίς πολιτεία.. συμφέρει Arist.Pol. 1296b14
.II intr. of Time, pass, elapse,χρόνου οὐ πολλοῦ διελθόντος Hdt.1.8
, cf. 3.152, D.23.153, Plb.20.10.17; τοῦ διεληλυθότος ἔτους the past year, BGU410.7 (ii A. D.), etc.;διελθουσῶν τῶν σπονδῶν Th.4.115
; having waited,E.
HF 957 codd. (fort. ὡς).Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > διέρχομαι
-
13 σύγχυσις
σύγ-χυσις, εως, ἡ, Vermischung, Verwirrung, Vernichtung, Vereitlung; ὁρκίων σύγχυσις hieß die erste Hälfte des vierten Buchs der Ilias bei den Gramm.; ἐπὶ συγχύσει βιοτᾶς, τῶν σπονδῶν, Verletzung; Verwirrung -
14 σπονδή
A drink-offering, of wine poured out to the gods before drinking,σπονδῇσι θύεσσί τε ἱλάσκεσθαι Hes.Op. 338
; οὐ σπονδῇ χρέωνται [οἱ Πέρσαι] Hdt.1.132;ἦν δὲ κἀμπέλου σπονδή S.Fr. 398
; σπονδὴ θεοῦ a drink-offering to a god, E.Cyc. 469;ἔγχει δὴ σπονδήν Ar. Pax 1102
, cf. Antipho 1.19, Berl.Sitzb.1927.169 ([place name] Cyrene);σ. ἐγκανάξαι Ar.Eq. 106
; σπονδὰς θεοῖς λείβειν, σπεῖσαι, A.Supp. 982, E.El. 511;Διοσκόρων μέτα σπονδῶν μεθέξεις Id.Hel. 1668
, cf. Ba.45; σπονδὰς ποιεῖσθαι, ποιεῖν, Antipho 1.18, Men.273, etc.; τρίτας σπονδὰς ποιήσαντες (where pl. is used of a single libation) X.Cyr.2.3.1, cf.τριτόσπονδος; σπονδὴ σπονδή· εὐφημεῖτε εὐφημεῖτε Ar. Pax 433
;σπονδῶν μετεῖχε καὶ εὐχῶν D. 19.128
; περὶ σπονδὰς καὶ κύλικας εἶχον were engaged in feasting, Hdn.4.11.4; of the rites of hospitality, D.19.189.II pl., σπονδαί a solemn treaty or truce (because solemn drink-offerings were made on concluding them, D.S.3.71 [here in sg.]; ; distd. fr. εἰρήνη, And.3.11);σ. τοῦ πολέμου Aeschin.2.172
; αἱ Λακεδαιμονίων ς. the truce with them, Th.1.35; αἱ πρός τινα ς. ib.44, etc.; σπονδὰς φέρειν to offer a truce, E.Ph.97;παραδιδόναι Ar.Eq. 1389
; προκαλεῖσθαι ib. 796;δέχεσθαι Th.5.21
, 30; ;σ. εἵλετο X.HG3.2.1
;σπονδῶν τυχεῖν Id.An.3.1.28
; σ. ποιήσασθαί τινι make a truce with any one, Hdt.1.21;πρός τινας Ar.Ach.52
, 131; less freq.,σ. ποιεῖν Th.5.76
; σ. σπένδεσθαι (v. σπένδω) ; ὀμνύειν Foed.ib.5.23;σ. γενέσθαι Hdt.7.149
; ἐπὶ τούτοις on these conditions, Th.4.16;σπονδέων ἐουσέων Hdt.7.149
;τῶν σ. προκεχωρηκυιῶν Th.1.87
;αἱ σ. μενόντων X.An.2.3.24
; σπονδὰς τέμωμεν (on the false analogy of ὅρκια τ.) E.Hel. 1235;τὰς σ. μέλλειν ἀπορρηθήσεσθαι Lys.22.14
;ξυγχέαι Th.5.39
, cf. 1.146; λύειν ib.78, etc.; , cf. X.An.4.1.1, D.19.191;σπονδῶν σύγχυσις Pl.R. 379e
; ἐμμενῶ ταῖς σπονδαῖς Foed. ap. Th.5.18; σπονδὰς ποιησαμένους τὰ περὶ Πύλον,= σπεισαμένους τὰ π. Π., having made a truce as regards.., Id.4.15; σ. τοῖς σώμασιν, ὥστε ἀπελθεῖν a safe-conduct, Aeschin.2.141.2 esp. the Truce of God during the Olympic games, etc., αἱ Ὀλυμπιακαὶ ς. Th.5.49; λέγοντες μὴ ἐπηγγέλθαι πω ἐς Λακεδαίμονα τὰς ς. ibid.; during the Eleusinian mysteries, Aeschin.2.133, IG12.6.48,68, al.2 douceur, gratuity, σ. παιδαρίοις ib.1207.10 (ii A.D.), etc. -
15 σπονδή
σπονδή, ἡ, die heilige Spende, Trankopfer, der Wein, den man, bevor man selbst trank, den Göttern zu Ehren auf den Altar oder den Tisch, auch ins Opferfeuer ausgoß; die Sitte ist beschrieben Il. 7, 480; νεκταρέαις σπονδαῖσιν ἄρξαι, Pind. I. 5, 37; ϑύειν τε λείβειν ϑ' ὡς ϑεοῖς Ὀλυμπίοις σπονδάς, Aesch. Suppl. 960; χαλίκρητοι, frg. 438; οὐ σπονδῇ χρέωνται οἱ Πέρσαι, Her. 1, 132; σπονδὰς ποιεῖσϑαι, Plat. Conv. 176 a; σπονδὰς ποιεῖν, Xen. An. 4, 3, 13; τρίτας σπονδὰς ποιεῖσϑαι, dem Hermes, den Charitinnen und dem Zeus σωτήρ ein Trankopfer bringen, Mem. 2, 3, 1; vgl. Διὸς σωτηρίου σπονδὴ τρίτου κρατῆρος, Soph. frg. 375; ἀγαϑοῠ δαίμονος, Ar. Equ. 106; ἐγχεῖν σπονδήν, Pax 1068. – Bes. die heilige Spende, welche man bei feierlichen Verträgen und Friedensschlüssen zu verrichten pflegte; daher αἱ σπονδαί der feierlich geschlossene Vertrag, das Bündniß, der Waffenstillstand; σπονδαὶ ἄκρητοι, ein mit Spenden von lauterem, ungemischtem Weine geschlossener Waffenstillstand, Il. 2, 341. 4, 159; vgl. Hes. O. 340; Her. 7, 149; σπονδὰς σῷ κασιγνήτῳ φέρων, Eur. Phoen. 97; σπονδαῖς πεποιϑώς, 603; dah. auch σπονδὰς τέμωμεν, Hel. 1251, wie sonst ὅρκια; auch im sing., Cycl. 467; von εἰρήνη unterschieden, Andoc. 3, 11; σπονδαὶ τριακοντούτιδες, Ar. Ach. 194; σπονδὰς ποιεῖσϑαι πρός τινα, Ar. 1599 u. sonst; σπονδαὶ Ὀλυμπιακαί, Thuc. 5, 49, Ἰσϑμιάδες, 8, 9; τὴν τῶν ὅρκων καὶ σπονδῶν σύγχυσιν, Plat. Rep. II, 379 e; σπονδὰς ποιεῖσϑαι Xen. An. 3, 3, 8 u. öfter; σπονδὰς παρέβαινον, Dem. 19, 191; σπονδαὶ ἐνιαύσιοι, Pol. 5, 87, 4; a. Sp., wie Plut., oft.
-
16 κατατριακοντουτιζω
шутл. поступать как подобает с τριακοντούτιδες (см.)(κ. τῶν τριακοντουδίνων σπονδῶν Arph.)
-
17 ἥκω
Aἡξῶ Theoc.4.47
, Call.Fr.1.65 P. (in [dialect] Dor. and Hom. more commonly ἵκω): all other tenses late; [tense] aor. 1 part.ἥξας Paus.2.11.5
, Gal.6.56, 10.609: [tense] pf.ἧκα Philostr.VA3.24
, Scymn.62, [ per.] 1pl. (ii B.C.), CIG4762 (Egypt, i A.D.), [dialect] Dor. ἥκαμες f.l. in Plu.2.225b, [ per.] 2pl.ἥκατε PGrenf.2.36.18
(i B.C.), [ per.] 3pl. , Ev.Marc.8.3; inf. (ii B.C.): [tense] plpf.ἥκεσαν J.AJ19.1.14
: —[voice] Med., [tense] pres. subj.ἥκηται Aret.SD2.1
: [tense] fut. ἥξομαι v.l. in M.Ant. 2.4:—to have come, be present, prop. in a [tense] pf. sense, with [tense] impf. ἧκον as [tense] plpf., I had come, and [tense] fut. ἥξω as [tense] fut. [tense] pf., I shall have come,μάλα τηλόθεν ἥκω Il.5.478
, cf. Od.13.325, Pi.O.4.12 ( ἵκω codd. vett.): [tense] impf. , Th.1.91, al., Pl.R. 327c, Hdt.8.50, etc.: [tense] fut. , al., E.Andr. 738, Ar. Pax 265, Orac. ap. Th.2.54, etc.; ἧκε imper., S.Aj. 1116, Ar. Pax 275, X.Cyr.4.5.25; :—Constr. mostly with εἰς, Hdt.8.50, A.Ch.3, etc.;παρά τινα Hdt.7.157
, Th.1.137; ;πρὸς δαίμονα S.Fr. 770
; esp. in worship, (Egypt, i B.C.), cf. Ev.Jo.6.37;πρὸς πόλιν S.OC 734
; ἐπί τινα to set upon, attack, Pl.R. 336b, Aeschin. 2.178; but ἥ. ἐπὶ τὸ στράτευμα to have come to fetch the army, X. An.7.6.2;οἱ ἐπὶ ταῦθ' ἥκοντες D.18.28
;ἐπ' ὀλέθρῳ E.IA 886
(troch.);περὶ σπονδῶν X.An.2.3.4
: c. acc.,ἥξεις ποταμόν A.Pr. 717
, cf. 724, 730;ἥ. δῆμον τὸν Λυρκείου S.Fr.271.6
, cf. E.Ba.1;ἥκουσιν αὐτῷ ἄγγελοι X.Cyr.5.3.26
; ἐς ταὐτὸν ἥ. to have come to the same point, to agree, E.Hec. 748, Hipp. 273: with Adv. of motion, ἥ. ἐνθάδε, δεῦρο, S.Ph. 377, D.19.58; : c. neut. Pron.,αὐτὰ ταῦτα ἥκω παρά σε Pl.Prt. 310e
; ἐρωτώμενοι ὅ τι ἥκοιεν for what they had come, X.HG4.5.9: c. acc. cogn.,ὁδὸν μακρὰν ἥκειν Id.Cyr.5.5.42
: c.inf., μανθάνειν γὰρ ἥκομεν we are here to learn, S. OC12.2 to have reached a point, ἐς τοσήνδ' ὕβριν ib. 1030;εἰς τοῦτο ἀμαθίας E.Andr. 170
;εἰς τοσοῦτον ἀμαθίας Pl.Ap. 25e
;εἰς ὅσον ἡλικίας Id.Chrm. 157d
, etc.;πρὸς γάμων ἀκμάς S.OT 1492
; ὁρᾷς ἵν' ἥκεις; ib. 687, etc.; Geom., pass through a point,διὰ τῶν πόλων Autol.Sph.10
, cf. Archim.Con.Sph.9.c with an Adv. folld. by gen.,οὕτω πόρρω σοφίας ἥκεις Pl.Euthd. 294e
; εὖ ἥκειν τινός to be well off for a thing, have plenty of it, τοῦ βίου, χρημάτων, Hdt.1.30, 5.62;ἑωυτῶν Id.1.102
;θεῶν χρηστῶν Id.8.111
; πιθανότητος Demetr.Magn. ap.D.H.Din.1; οὐκ ὁμοίως ἥ. τινός not to be equally well off in respect of.., Hdt.1.149; πῶς ἀγῶνος ἥκομεν; how have we sped in the contest? E.El. 751; ὧδε γένους ἥ. τινί to be this degree of kin to him, Id.Heracl. 213;ὡς δυνάμεως ἥκεις Paus.4.21.10
;ἐς μῆκος εὖ ἥκων Ael.NA4.34
: abs., εὖ ἥκειν to be flourishing, Hdt.1.30: rarely c. gen. only, σὺ δὲ δυνάμιος ἥκεις μεγάλης thou art in great power, Id.7.157 (nisi leg. μεγάλως).3 to have come back, returned, D.20.73; from exile, And.2.13; αὐτίκα ἥξω I shall be back in a moment, X.An.2.1.9; ἧκέ νυν ταχύ come back soon, Ar. Pax 275;ἄψορρον ἥξεις A.Pr. 1021
;ἄψορρον ἥξομεν πάλιν S.El.53
.4 c. part., ἥκω φέρων I have come bringing (i.e. with), Id.OC 579, cf. 357, Ar. Pax 265, Eup.22 D., Pl.Grg. 518d; ;ἕτερόν τι ἥκεις ἕχων Id.Grg. 491c
, etc.: c. [tense] fut. part., like ἔρχομαι, ἥκω φράσων, ἀγγελῶν, etc., I am going, I intend to say, E.Ph. 706, 1075, etc.5 to have come to be,θεοῖς ἔχθιστος ἥκω S.OT 1519
(troch.), cf.Aj. 636(lyr.), El. 1201, etc.; take one's origin,ἀπὸ πολιτειῶν τοιούτων ἥκετε, ἐν αἷς.. Th.4.126
.II of things, in various uses: of meats, to have come to table, Alex.132;ὡς τὰ περιφερόμενα ἧκε πρὸς ἡμᾶς X.Cyr.2.2.3
; of reports,ἐμοὶ ἀγγελίη ἥκει παρὰ βασιλέος Hdt.8.140
.ά, cf. S.OC 1177; of events,πῆμα ἥκει τινί A.Pr. 103
, cf. Ar.Ra. 606, etc.; ; ἵν' ἥκειτὰ μαντ εύματα what they have come to, Id.OT 953; ὡς αὐτὸν ἥξοι μοῖρα ib. 713 codd.; ἥξει πόλεμος Orac. ap. Th.2.54;ἐς αὐτὸν ἥξει τὸ δεινόν Id.6.77
; of Time, ἥκει ἦμαρ, νύξ, A.Ag. 1301, E.IT42;ἥκει ὑμῖν ὁ καιρός Lys.12.79
;τὸ μέλλον ἥξει A.Ag. 1240
.2 concern, relate to, ποῖ λόγος ἥκει; to what do the words relate? E.Tr. 154 (lyr.);εἰς ἔμ' ἥκει.. τὰ πράγματα Ar.Pl. 919
; εἰς ἐμὲ τὸ ἐλλεῖπον ἥξει will fall upon me, X.Cyr.1.5.13: freq. in part., ; τὰ εἰς πλοῦτον ἥ. Pl.Erx. 392d; τὰ πρὸς ἔπαινον, εἰς φιλανθρωπίαν ἥ., Plb.12.15.9,28.17.2, etc.4 c. inf., ἧκέ μοι γένει.. πενθεῖν it has come to me by birth.., my birth lays it on me.., S.OC 738, cf. Ichn.356; καλῶς αὐτοῖς κατθανεῖν ἧκον βίου it being well for them at their age to die, E.Alc. 291.5 c. part., ὃ καὶ νῦν ἥκει γινόμενον which commonly happens even now, Plb.24.9.11 codd. (v.l. γενόμενον). (Prob. from same root as ἵκω.) -
18 ὠθέω
A (troch.), D.9.65, ([etym.] ἐξ-) Th. 7.52, etc., and ἐώθει even in h.Merc. 305; [dialect] Ion. and [dialect] Ep. [ per.] 3sg.ὤθει Il.21.241
; [dialect] Ion.ὤθεσκε Od.11.596
: but is f.l. for ὠθεῖ ([place name] Kirchhoff): [tense] fut. , Ar.Ec. 300 (lyr.), ([etym.] ἐξ-) S.Aj. 1248; but , Andr. 344, and always in Prose;ἀπ-ώσω Od.15.280
, [dialect] Ep. inf.ἀπ-ωσέμεν Il.13.367
: [dialect] Att. [tense] aor. , etc., ([etym.] ἐξ-) S.OC 1296, 1330, etc.; [dialect] Ion. and [dialect] Ep.ὦσα Il.1.220
, Hdt.7.167, [dialect] Ep.ὤσασκε Od.11.599
; butἔωσα Il.16.410
, ([etym.] ἀπ-) Od.9.81; laterὤθησα Ael.NA13.17
, etc.: [tense] pf. ἔωκα ([etym.] ἐξ-) Plu.2.48c: [tense] plpf. ἐώκει ([etym.] ἐξ-) Id.Brut.42:—[voice] Med., [tense] fut. ὤσομαι ([etym.] ἀπ-) S.El. 944, etc., ([etym.] δι-) A.Fr.199.9, etc.:—[dialect] Att. [tense] aor.ἐωσάυην Th.4.43
, Ar.V. 1085 (troch., with vv. ll.); [dialect] Ion. and [dialect] Ep.ὠσάμην Il.16.592
, Hdt.9.25, v.l. in Ar.V.l.c.:—[voice] Pass., [tense] fut. (v.l. ὠθήσομαι), ([etym.] ἐξ-) D.24.61: [dialect] Att. [tense] aor. ἐώσθην ([etym.] ἐξ-) X.HG2.4.34, etc.; later ὤσθην ([etym.] ἐξ-) Arr.An.4.25.3, Plot.4.4.45: [dialect] Att. [tense] pf.ἔωσμαι X.Cyr.7.1.36
, ([etym.] ἀπ-, περι-) Th.2.39, 3.57; [dialect] Ion. part.ἀπωσμένος Hdt.5.69
:— thrust, push,I mostly of human force, as of Sisyphus, σκηριπτόμενος χερσίν τε ποσίν τε λᾶαν ἄνω ὤθεσκε ποτὶ λόφον he kept pushing it.., Od.11.596, cf. 599; ; [ἔγχος] ὑπὲκ δίφροιο pushed it away from.., Il.5.854;ἂψ ἐς κουλεὸν ὦσε ξίφος 1.220
; ; τὸν δε' Ζεὺς ὦσεν ὄπισθε χειρί ib. 694, cf. 13.193;ὦσαί [τινα] ἀφ' ἵππων 5.19
; ἀφ' ἵππων χαμᾶζε ib. 835, etc.; so ὦσαι ἑωυτὸν ἐς τὸ πῦρ rush into the fire, Hdt.7.167; ὠ. τινα ἐπὶ κεφαλήν throw him headlong down, Pl.R. 553b ([voice] Pass.,ὠθέεσθαι ἐπὶ κ. Hdt.7.136
);ὠ. τινα ἐπὶ τράχηλον Luc.DMort.27.1
;πετρῶν ὦσαι κάτω E.Cyc. 448
, cf. Pl.Phdr. 229c;εἰς λιθοτομίας D.53.17
: freq. of weapons, ὠ. ξίφος δἰ ἀμφοτέρων thrust it through both, Hdt.3.78; ; ;φάσγανον δἰ ἥπατος Id.Med. 379
;ξίφος πρὸς ἧπαρ Id.Hel. 983
;δαλοῦ κώπην ἔσω βλεφάρων Id.Cyc. 485
(anap.), cf. 636; ἐκ μηροῦ δόρυ ὦσε θύραζε forced it out from the thigh, Il.5.694; τὸ ἱμάτιον ὦσαι εἰς τὸ στόμα stuff it into his mouth, Thphr.Char.2.4: τὴν θύραν ὠθεῖ forces the door, Ar.V. 152, cf. Lys.1.24; : sts. of other than human force, as of a stream,ὦσε δὲ νεκρούς Il.21.235
, cf. 241; of the wind,Νότος μέγα κῡμα ποτὶ.. ῥίον ὠθεῖ Od.3.295
; [ὁ ποταμὸς] ὠθεῖ κῦμα Metagen.6.3;ὠ. κολόκυμα Ar.Eq. 692
: metaph., .3 thrust out, banish,ὠ. ἅπαντας τὸν ἀσεβῆ S.OT 1382
; ; ; ;ἔξω τινὰ φυγάδα Pl.R. 560d
; σπονδῶν ἄπο, ἀπὸ τῶν ἱερῶν, E.Ba.46, Aeschin. 2.86;ὠ. τινας ἀθάπτους S.Aj. 1307
:—[voice] Pass.,ὠθούμεθ' ἔξω Id.Fr.583.7
.4 metaph., ὠ. τὰ πρήγματα push matters on, hurry them, Hdt.3.81;ἐπιθυμία ὠθεῖ ἐπὶ τὰς ἀπολαύσεις Arist.VV 1250a24
.5 abs., ὦσα παρέξ pushed off from land, Od.9.488;ὤθει βιαίως E.Tr. 356
, cf. X.HG7.4.31; τὸ ὠθοῦν the motive power, Pl.Cra. 401d.II [voice] Med., mostly in [tense] aor., thrust or push away from oneself, force back, esp. in battle, freq. in Il., ;τείχεος ἂψ ὤσασθαι 12.420
; ὤσασθαι προτὶ Ἴλιον, προτὶ ἄστυ, 8.295, 16.655;τὴν ἵππον ὤσαντο Hdt.9.25
, cf. 3.72, 6.37;ὤσασθαί τινας κατὰ βραχύ Th.4.96
;ὠσαμένων τὸ εὐώνυμον κέρας Id.6.70
, etc.; once in Trag., E.IT 326: of a horse, throw its rider, Thgn.260 (s.v.l.).2 intrans., push, press forward, Th.4.11,35, Plu.Ages.32;ὠθεῖσθαι εἰς τὸ πρόσθεν X.HG7.1.31
;πρὸς τὴν πληγὴν ὁμόσε ὠθεῖσθαι Pl.Euthd. 294d
;εἰς χεῖρας ὠθεῖσθαι τοῖς ἐναντίοις Plu.Thes.5
.III [voice] Pass., to be thrust, pushed, or forced, rush or fall violently,ἐπὶ κεφαλήν Hdt.
(v. supr.1.1); ; , etc.;ἱδρῶτες ταχέως ὠθούμενοι Hp.Aph.7.85
.2 [voice] Med., crowd, throng, jostle, X.Cyr.3.3.64;ὠ. ὥσπερ ὕες Theoc.15.73
, cf. Arist.HA 572b25: impers. in [voice] Pass., ἐπὶ μέζον ὠθεῖται the crush gets worse, Herod.4.54.
См. также в других словарях:
κως — Νησί (290,27 τ. χλμ., 30.949 κάτ.) του Αιγαίου πελάγους, στο νησιωτικό σύμπλεγμα των Δωδεκανήσων, Ν της Καλύμνου και της Ψερίμου, στην είσοδο του Κεραμεικού κόλπου (Κερμέ Κορφεζί) της Μικράς Ασίας. Διοικητικά ανήκει στον νομό Δωδεκανήσου. Είναι… … Dictionary of Greek
Ο, ο — (αρχαία ελληνικά ου και μεταγενέστερα ο μικρόν). Το δέκατο πέμπτο γράμμα του ελληνικού αλφαβήτου. Προέρχεται από το σημιτικό ajin (μάτι), το οποίο διαλεκτικά προφερόταν δη. Η παράσταση του σημιτικού ajin ήταν Ο και αυτό το σχήμα είχε γενικά, με… … Dictionary of Greek
έκσπονδος — η, ον (AM ἔκσπονδος, ον) Ι. 1. αυτός που δεν συμπεριλαμβάνεται στις σπονδές, που αποκλείστηκε από αυτές («ἐκσπόνδους εἶναι τούτων τῶν συνθηκῶν», Πολύβ.) 2. αυτός που παραβαίνει τις σπονδές, που ενεργεί παρά τις σπονδές 3. (για ενέργειες ή… … Dictionary of Greek
παράσπονδος — η, ο / παράσπονδος, ον, ΝΑ 1. αυτός που παραβαίνει τις σπονδές, τις συνθήκες, που δεν τηρεί τις συμφωνίες 2. (για πρόσ.) ο παραβάτης συνθηκών και συμφωνιών, ο επίορκος 3. αυτός που γίνεται κατά παράβαση τών συνθηκών. επίρρ... παρασπόνδως Α κατά… … Dictionary of Greek
παρασπονδηδόν — Μ επίρρ. με παραβίαση τών σπονδών, τών συνθηκών. [ΕΤΥΜΟΛ. < παράσπονδος + επιρρμ. κατάλ. ηδόν (πρβλ. πανσπερμ ηδόν)] … Dictionary of Greek
παρασπόνδηση — η / παρασπόνδησις, εως, ΝΑ [παρασπονδώ] παράβαση τών σπονδών, τών συνθηκών, αθέτηση υποσχέσεως, καταπάτηση όρκου, παρασπονδία … Dictionary of Greek
εισάγω — (AM εἰσάγω) 1. οδηγώ κάποιον μέσα («τόν εισήγαγε στην αίθουσα τού θρόνου», «μόνον δὲ σὺν τέκνοισι μ εἰσάγει δόμοις») 2. τοποθετώ κάτι μέσα σε κάτι άλλο («εἰσάγω καθετήρα...») 3. (για εμπορεύματα) φέρνω από άλλη χώρα («εισάγει πρώτες ύλες»,… … Dictionary of Greek
σπονδαρχία — ἡ, Α [σπόνδαρχος] η έναρξη τής τελετής τών σπονδών … Dictionary of Greek
σπονδαυλώ — και σπενδαυλῶ, έω, Α [σπονδαύλης] παίζω αυλό κατά την επίσημη τελετή τών σπονδών … Dictionary of Greek
σπονδονόμοι — οἱ, Α εντεταλμένοι που επέβλεπαν την τήρηση τών σπονδών. [ΕΤΥΜΟΛ. < σπονδή + νόμος*] … Dictionary of Greek
σπονδή — Τελετή των αρχαίων Ελλήνων στην οποία έχυναν από ένα ποτήρι κρασί πάνω στη φωτιά όπου προσφερόταν η θυσία, ή στη θάλασσα, ανάλογα με το αν η τελετή γινόταν σε πλοίο ή στην ξηρά, προς τιμή των θεών, και ψάλλοντας ταυτόχρονα κάποια ωδή. Ανάλογα με… … Dictionary of Greek